Nekem ma roppantóan egyszerű volt a dolgom, ugyanis kipróbáltam, hogyan működik az én esetemben az internetológus távmunka. Aminek két alapvető fontosságú tanulsága esett: az egyik, hogy nem működik, a másik meg, hogy nagyon finom a sült pulykacomb.
Nem cifrázom. Itthon voltam ma édesanyámmal, és dolgoztam is, meg nem is, haladtam tulajdonképpen, de azért nem úgy, mintha bent lettem volna. Viszont anyukámnak jó volt ez így, és ma ez volt a fontosabb. Meg a sült pulykacomb! Tessék kipróbálni: megpároljuk egybe, egy óra fedél alatt, fűszerezés ízlés szerint, aztán be a sütőbe, 220 fokon pirulni, majd pedig habzsolháp zölddel, salátával, ami belefér. Hihetetlenül finom!
És most meginnám azt a sört, ami ott vigyorog a hűtőben, de nem, inkább egy jó pohár bort lopok anyukámtól, a Kékfrankosából, tán nem veszi észre.
És holnaptól meg egészen új dolgok fognak itten kedődni, de erről majd holnap!
Pá!
