Nagyon sokat tett a fogyókúrámért a békávé, azon jócskán túl, hogy e helyütt eszem ágában nincsen politizálni, de sőt. Hanem viszont ma egész nap gyalog jártam, már amennyit jártam, de azt tényleg nagyon, és azért ez a három-négy kilométer sem volt kevés ahhoz képest, amennyit az elmúlt hónapokban - jó, tudom: években... - tettem a fiskultúrám érdekében.
Mentem tehát gyalog ma egy kicsit, ami azért nem olyan nagy hőstett, hogy ennek okáért örömtüzeket kellene gyújtanunk, ám tudnivaló, hogy ezt kétségkívül a városi tömegközlekedés dolgozóinak érdekérvényesítési összeborulása kényszertette ki tőlem másodlagosan, ilyeténképpen igazolva, hogy a szakszervezeti mozgalomnak, igenis, közvetlen hatása van az egyes ember életminőségének javulására.
De nem ez a lényeg. Mert a lényeg az, hogy nem sokkal ezelőtt kaptam egy igen érdekes és fontos levelet egy igen érdekes és fontos barátomtól, aki szeretné megosztani mindannyiunkkal annak történetét, hogyan s miképpen sikerült neki 40, azaz negyven felesleges kilogrammot visszadnia testéből a Teremtőnek. Ő maga egyelőre nem szeretné feltárni személyét a nyilvánosság előtt - ő tudja, miért. De a története tényleg tanulságos.
"Elmesélem hogyan fogytam le 40 kg-ot pár éve.
Én 130 kg-ról indultam annak idején. Ami nem volt azért olyan veszedelmesen sok, tekintettel arra, hogy eléggé magas is vagyok, 190 cm körüli.
Elhatároztam és kész. végig ez segített megcsinálni, volt valami célom a szürke hétköznapokban.
Tulajdonképpen egy diétával indítottam, de ez nem lényeges annyira, mert a diéta csak 1 hetes intervallumú volt a 4-5 hónapos fogyási periódusban . Az életmódváltás volt nekem is a lényeges, szóval ezzel kezdem.
Kiiktattam pár dolgot az étrendemből:
1. szénsavas, édes üdítők, szénsavas ásványvíz (amúgy sem nagyon szerettem őket. Mostanában is 1/3-ad arányban vízzel higítva iszom a 100%-os gyümölcsleveket is, mert magában túl intenzív az ízük)
2. alkohol (ezt nem volt nehét, mert nem éltem vele)
3. csoki, csipsz, szalonna, stb :)
4. cukor helyett áttértem édesítőszerre. Pl ha kívántam valami édeset, csokisat, akkor egy édesítőszerrel készült csokipudingot csináltam.
5. zsírok vaj, margarin. Igen, a szervezetnek szüksége van zsírokra, de 1-2 hónapig nem gond, ha nem visszük be őket a szervezetünkbe. Sőt, azután is csak módjával, a többi táplálékkal éppen elég zsírt fogyasztunk, amennyi kell. pl a főtt ételekkel.
Szóval nem kell ujjnyi vastagon megvajazott vajaskenyér, mint ahogy annó én ettem. Áttértem a vaj nélküli kenyérre, üresen. Persze sajt vagy hús az ment rá, csak a vajat hagytam el. Ha túl száraz volt a szendvics, helyettesítettem kecsappal, savanyúsággal, mustárral, vagy pirosarannyal.
Úgy általában áttértem az egyszerű ételekre, pl üres kenyér is finom paradicsommal és újhagymával nem kell feltétlenül megvajazni. Plusz mehet hozzá egy-két szelet sajt vagy sonka. Na meg a reggeli bevezetése, amit addig sosem ettem. A reggeli folyadék és pár falat étel. A folyadékon van a hangsúly, sokat segít a nap kezdetén.
De a lényeg nem is ez volt, hanem az, hogy este hat után nem ettem...Azt hittem egyszerű lesz, mert korán kelő és korán fekvő vagyok. Általában 22-23 óra között megyek az ágyba és hajnalban ébredek. De nem volt könnyű, mert az este 8-9 órás vacsorákhoz voltam szokva. Tehát az új rendszer szerint fél hatkor leültem az asztalhoz, megvacsoráztam hatig, és ezzel befejezve.
Jó, bevallom azért ettem egy almát vagy valamilyen gyümölcsöt este 6 után is, hogy tudjak aludni az éhségtől. :)) Egy gyümölcs, plusz két pohár víz, ez telítette a gyomromat annyi időre, ameddig elaludtam.
Ez volt a legnehezebb része, mondhatni kínszenvedés volt a küszöböt rágni minden este. De olyan 5-6 hét után megszűnt ez az esti éhségérzet. Utána már ha akartam volna se tudtam volna este enni.
Na ehhez jött még, hogy eljártam sétálni, minden este, napi 1-2-3 órát, mikor hogy volt kedvem és energiám. Azért nem olyan sétálgatást kell elképzelni. Hanem lendületes, gyors tempót, nagy lépésekkel, szájon át vett levegővel. Persze nem emberek között tettem mindezt hanem egyedül, elhagyatott helyen (töltés). Néha zenét hallgattam közben; néha nem. De a gyors tempójú zene remek katalizátor, az ember észre sem veszi, gyorsabb tempóban sétál tőle.
Borzasztó volt elindulni, mert ahogy hazaesik az ember a munkából koraeste, a fenének sincs kedve edzőcipőt húzni és nekiindulni. Legszivesebben leülne inkább a tv vagy a számítógép elé lefekvésig. Szóval fáradt az ember, csiklandozza a lustaság, de elkezdeni nehéz csak, menetközben már telít energiával.
Nagyon klassz volt, sokkal összeszedettebb lettem, átgondoltam az aznapi és másnapi dolgokat közben. Tudod, egy két óra amikor senki nem szól hozzád és csak magadra meg a dolgaidra figyelsz, amikre amúgy nem, mert folyton leköt valami. Ezt az elgondolkodást persze lehet ágyban fekve is csinálni, de sokkal jobb sétálás közben, mert az ember nem is figyel a fizikai cselekvésre.
Hazaérve pedig nem csak szellemileg, hanem már fizikailag is kifáradva pikk-pakk megy az elalvás.( Persze egy frissítő zuhany után.)
Körülbelül a második hónap végefelé kezdtek lefelé indulni rólam a kilók, (de ez gondolom személyfüggő) addig makacsan és töretlenül csináltam amit előírtam magamnak.
Nagy küzdelem volt. Mentem minden nap sétálni, nem volt kihagyás egyszer sem. A végén már vártam az esti sétát, feltöltött.
Azóta használok cukrot, nem pedig édesítőszert, de csak módjával. A teát pl mézzel iszom, vagy gyümölcsdarabokkal, citromlével, vagy üresen. Édességként aszaltgyümölcsöt majszolgatok. Néha ezek is túl édesek. A zsírmentességet azaz zsír minimalizálást megtartottam, még mindig vaj nélkül eszem a kenyeret. Olaj és zsír helyett valódi vajjal vagy margarinnal főzöm az ételeket. A többi pontot továbbra is tartom az étkezésemben.
A séták csak a fogyókúra idejéig tartottak, azóta elmaradtak.
De megérte az eredmény. :) Jól éreztem magam a bőrömben, nyáron szépen lebarnultam, mert nem kellett szégyenlősködnöm a strandon. Aztán mindenki csak olvadozott a kisugárzásomtól. :)
A diéta amúgy, amit az elején említettem, és amivel kezdtem a dolgot, egy zöldség-gyümölcs diéta volt. Bármilyen és bármennyi (!!) zöldséget és gyümölcsöt ehettem, de csak és kizárólag azokat. Kilószámra ettem pl. a barackot, paradicsomot, párolt cukkinit, zöldborsót, kukoricát, snidlinget, babot, dinnyét, almát, körtét, stb. :)
Mondjuk "csaltam" egy kicsit, mert a zöldségekre tettem tejfölt. Ezt inkább szezonban jó csinálni, amikor nagy a választék.
Egy orvos ismerősöm beszélt erről a diétáról, ezzel fogyasztották le gyorsan a műtétre váró, de túlsúlyosságuk miatt magas kockázattal rendelkező betegeket.
A lényege az lenne ennek a diétának, hogy egy nagyon agresszív fehérje és szénhidrát megvonás, szóval garantáltan fogy tőle az ember. De hormonproblémások, vagy betegek ne csinálják saját szakállra, előbb konzultáljanak az orvosukkal. Tényleg hatalmas mennyiségeket lehet enni, tehát nem éhezik közben az ember.
Az igazság az, hogy kb 3-4 óránként megéheztem, mert ugye gyorsan emésztődnek az zöldségek, gyümölcsök. De pont ettől a sokszori evéstől felgyorsul az anyagcsere.
Ezzel úgy kezdetnek leadtam 5 kg-ot az egy hetes kúra után. Ezután kezdtem el az életmódváltást.
Azóta is szeretem a párolt zöldségeket ráolvasztott sajttal és/vagy tejföllel, fűszerrekkel megszórva. pl zsenge cukkini karikák vajon megfuttatva, csak úgy simán, bunda nélkül, sajtosan. Vagy sült vegyeszöldség vokban, fűszerezve, rizzsel. ilyen ételekhez natúr színhússzeletek, panír és mindenféle flanc nélkül. stb.
A párolt zöldség sokkal kíméletesebb és kalóriaszegényebb vacsora, vagy ebéd, és ugyanannyira laktat. Igen, utána hamar megéhezünk, de csinálunk nagyobb adagot, és a második felét megesszük később.
Sok sikert amúgy, márciustól én is elkezdtek valamit, most rengeteg a meló. :)) Tudom, tudom, kifogás...
Idén felszaladt tíz kiló. De majd eljárok uszodába. Ilyen hidegben nem lehet sétálni menni...
A hosszokat úszva amúgy kiválóan lehet magában verseket mondania az embernek.
Persze lehet gondolkodni is, de a verslábak ritmusa kiadja az egyenletes tempót az úszásban."
.jpg)
